A University of Virginia két pszichológus kutatója a Pediatrics-ban publikált meggyőző kísérletével igazolta, hogy egy gyors képváltásokat tartalmazó, fantáziavilágban játszódó rajzfilm már 9 perc után hátrányosan befolyásolja a négyévesek végrehajtó funkcióinak működését.

Az amerikai óvodások több, mint napi másfél órát nézik a tévét. Korábbi kutatások eredményei szerint a szórakoztató műsorok nézése hosszú távon a figyelmi teljesítmény romlásához vezethet és más hátrányos hatásai lehetnek a végrehajtó funkciók működésére. A végrehajtó funkciók közé tartozik többek között a célirányos viselkedés, az absztrakt gondolkodás, a figyelem, a munkamemória (lánykori nevén rövid távú emlékezet), a viselkedési mintázatok kiválasztása, szervezése és gátlása, a problémamegoldás, az önszabályozás és a jutalom késleltetésének képessége. Ezek működése nem csak a kognitív teljesítményre, de a társas viselkedésre is hatással van. A végrehajtó funkciók egyes területeinek teljesítménye egymással korrelál, illetve azzal is együtt mozog, ahogyan a szülők és a tanárok megítélik a gyerekek viselkedését.

Angeline S. Lillard és Jennifer Peterson vizsgálatában 60 négyéves gyereket véletlenszerűen három csoportba sorsoltak: Az egyik csoport tagjai 9 percig Spongya Bobot néztek, ami jelenleg a 2-11 évesek körében a legnézettebb műsor az USÁ-ban. Egy víz alatti fantáziavilágban játszódik, átlag 11 másodpercenként változik a helyszín, a szereplők gyorsan mozognak. A következő csoport 9 percet látott egy másik rajzfilmből, amely egy óvodás kisfiú, Caillou életének realisztikus eseményeiről szól és kb. 3x olyan lassú váltásokkal operál, mint a Spongya Bob. A harmadik csoport ugyanennyi ideig rajzolt. Ez után négy feladattal tesztelték a gyerekek végrehajtó funkcióinak működését: a logikus gondolkodást, a rövid távú memóriát, a figyelmi teljesítményt ill. azt, hogy képesek-e várni egy nagyobb jutalomra, vagy megelégszenek kisebbel is, csak hogy hamarabb megkapják.

Amíg a gyerekeket vizsgálták, a szülők kérdőívet töltöttek ki a gyerekek tévézési szokásaival és figyelmi teljesítményével kapcsolatban. A három csoport között ezekben nem találtak statisztikailag jelentős különbséget, ezért feltételezték, hogy a gyerekek figyelmi teljesítménye alapvetően nem különbözik. A 9 perces kísérlet után viszont jelentős eltérést találtak: a gyors rajzfilmet nézők teljesítménye mindenben szignifikánsan gyengébb volt, mint a másik két csoportban.

A kutatók szerint a teljesítményromlás mögött a figyelmi tartalékok kimerülése áll: A gyors képváltásokat tartalmazó műsorokat lényegében csak az érzékeinkkel vagyunk képesek befogadni, gondolkodni nincs idő, bár az agy minden erejét megfeszítve próbál lépést tartani a sodrással, ami egyszerűen kimeríti a forrásait.

 

kép innen