Az University of Notre Dame (USA, IN) kutatói szerint a kedvesség, az együttérzés és az együttműködési készség a csecsemőkorban gyökerezik és meghatározott gondozási, nevelési szokások segítik elő. Eredményeik szerint az erkölcsi viselkedés kialakulása a család érzelmi minőségétől és a közösség támogatásától függ.

 

 

Az egyetem pszichológus professzora, Darcia Narvaez megfigyeléses, hosszútávú és összehasonlító vizsgálatokat vezetett, amelyek azt mutatták, hogy azoknak a gyerekeknek jobb a mentális egészsége, fejlettebb az empátiája, a lelkiismerete és magasabb az intelligenciája, akik az emberiség létezésének 99%-a alatt gyakorolt, a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségeket ma is jellemző nevelési szokások szerint nőnek föl. A szokások közül hat jellemzőt találtak kulcsfontosságúnak:

• A csecsemők gyakorlatilag állandó, pozitív testkontaktusban vannak, ölben tartják, hordozzák, szeretgetik (és nem bántják) őket.
• A gyerek nyöszörgésére, sírására azonnali választ kap. A gondozók nem várják meg, míg a baba teljesen kétségbe esik, megnyugtatják, mielőtt a stressz miatt az agyában felszaporodnának a káros vegyületek.
• Hosszan szoptatnak, ideálisan 2-5 évig.
• A gyerekeket nem csak anyjuk és apjuk gondozza, hanem sok más felnőtt is, akik szintén szeretettel veszik körül.
• A gyerekek tevékenységét sok szabad játék jellemzi és különböző korú játszótársaik vannak.
• természetes szülés, ami hormonálisan segíti az anyákat az újszülött ellátásában.

Narvaez szerint az amerikai nevelési gyakorlat egyre inkább megfosztja a gyerekeket attól, amihez és amire jóllétükhöz és erkölcsi érzékük kialakulásához szükségük lenne. Amerikában a gyerekek egyre több időt töltenek hordozókban, autósülésekben, babakocsikban, külön szobába teszik őket, 12 hónaposan csak az anyák 15%-a szoptat, a nagycsaládok felbomlottak, és a szabad játék ideje drámaian lecsökkent. Arra nincs konkrét bizonyíték, hogy ennek következtében, de tény, hogy a felmérések szerint a gyerekek és a fiatalok körében a szorongás, a depresszió és  az agresszió növekszik, az empátia pedig csökken.

 

 

Akár hiszünk abban, hogy a csecsemők és gyerekek jóllétéhez szükségük van arra, amihez a fajunk evolúciója során hozzászokott, akár nem, az teljesen logikusan hangzik, hogy aki több időt tölt az emberek társaságában és több interakcióban vesz részt, annak több alkalma nyílik elsajátítani egy olyan viselkedést és gondolkodásmódot, amellyel ebben a közösségben hatékonyan és sikeresen működhet.