Az autizmus diagnosztizálása jelenleg viselkedéses jegyek alapján történik, amelyek jellege és súlyossága igen változatos lehet, ezért nem ritkán évekbe kerül, míg egy kisgyerek hivatalos diagnózist és állapotának megfelelő fejlesztést kaphat. Talán ez is megváltozhat majd Christine Eckernek és munkatársainak a "The Journal of Neuroscience"-ben publikált eredményei nyomán.

A tudósok három csoportot vizsgáltak: 20 autista (ASD), 19 figyelemzavaros-hiperaktív (ADHD) és 20 egészséges személyt. MRI és SVM használatával feltérképezték a szürkeállományuk néhány jellemzőjét: strukturáját, formáját, vastagságát stb. Elsősorban a bal agyfélteke vizsgálata alapján 85%-ban tudták elkülöníteni az ASD-vel élőket, miközben a viselkedéses tesztek 80% körüli pontossággal szűrik ki a felnőttkori autizmust - és az eljárás mindössze 15 percet vett igénybe. Ugyanakkor az eredmények azt a feltevést is megerősítették, hogy az autizmus az agykéreg különböző - valószínűleg egymástól független - területeit befolyásolja. A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálati módszert gyerekek körében is alkalmazni lehet majd.

A fenti publikációval közel egyidőben látott napvilágot egy másik vizsgálat eredménye is, amely az egészen korai diagnózis esélyét veti fel. Intenzív osztályon fekvő csecsemőknél tapasztaltak apró, avatatlan szem számára észrevehetetlen eltéréseket az izomtónusban és bizonyos vizuális ill. hangingerekre adott reakciókban azoknál a babáknál, akiknél később autizmust diagnosztizáltak. A kutatók szerint azonban az eredményeket még korai lenne egészséges csecsemőkre általánosítani.