érintő

Elizabeth Pantley további tanácsai ahhoz, hogy a babák stressz és kényszer nélkül alakítsanak ki olyan alvási szokásokat, amelyek a felnőtteknek is megfelelnek - ha nem tudjuk vagy nem akarjuk kivárni, míg ezt teljesen maguktól teszik meg. A sorozat korábbi részeiben a csecsemők alvásáról és az alvásnapló elkészítéséről volt szó és néhány, újszülöttek szüleinek szóló tanácsot is megismertünk. Az alábbi javaslatokat szintén nekik szánja.

Tanácsok olyan szülőknek, akik szeretnék, ha a gyerekük kevesebb segítséget igényelne az elalváshoz, kevesebbszer ébredne éjjel vagy csak szimplán többet aludna, de mindezt gyengéden, a gyereküket ismerve és tisztelve szeretnék megvalósítani - Elizabeth Pantley The No-Cry Sleep Solution (Altatás sírás nélkül) c. könyve alapján. A csecsemők alvásáról szóló első rész és az alvásnapló elkészítése után következzen néhány tanács az újszülöttek szülei számára.

Még egy jel arra, hogy a gyerekek jóllétének alapja a szülők jólléte, vagyis hogy a boldog szülő a jó szülő:

Amerikai kutatók 350 család hosszú távú vizsgálatával arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekek alvását a szülők közötti feszültség már egészen korai életkorban megzavarhatja. A vizsgálatba olyan családokat vontak be, amelyekben a gyereket születésekor örökbe fogadták, hogy kizárhassák a a genetikai kapcsolatot a szülők viselkedése és a gyerekek alvási szokásai között. Azokban a családokban, ahol a gyerek 9 hónapos korában a szülők házassága válságban volt (pl. a válást fontolgatták), kilenc hónappal később a gyerekek rosszabbul aludtak: nehezebben aludtak el és könnyebben felébredtek. Az összefüggés fennállt akkor is, ha figyelembe vették a gyerekek temperamentumát, születési sorrendjét és a szülők szorongásszintjét. Ugyanakkor fordított összefüggést nem találtak, vagyis a gyerekek alvásproblémái nem jelezték előre a szülők közötti feszültségeket. A kutatók szerint az eredmény jelentősége abban áll, hogy rávilágít: a szülők kapcsolatának feszültsége korábban befolyásolja a gyerekek fejlődését, mint az eddig bizonyított volt.

kép innen, infó innen, további infó itt

Tanácsok olyan szülőknek, akik szeretnék, ha a gyerekük kevesebb segítséget igényelne az elalváshoz, kevesebbszer ébredne éjjel vagy csak szimplán többet aludna, de mindezt gyengéden, a gyereküket ismerve és tisztelve szeretnék megvalósítani - Eliabeth Pantley The No-Cry Sleep Solution (Altatás sírás nélkül) c. könyve alapján. A csecsemők alvásáról szóló első rész után itt az első gyakorlati lépés: az alvásnapló elkészítése.

A kötődő nevelés az ösztöneinkkel jellemzően összhangban van, de a kultúránkkal nem mindig. Talán a legfájóbb ütközőpont az, hogy a kisbaba gondozása nem egyemberes feladat (főleg, ha nem a "tankönyvi", könnyen kezelhető csecsemők közé tartozik), a mai szülők azonban nem részesei egy olyan szorosra szőtt társas hálónak, mint őseink. Az apák többsége szerencsés esetben dolgozni jár és sokan még örülhetnek, ha az anyának lehetősége van otthon maradni. Ennek a jószerivel egyszemélyes gyermekgondozói feladatnak az egyik legnehezebb szakasza, amíg a babához éjszaka is többször fel kell kelni. Nem csoda, ha a szülők azt szeretnék, hogy a gyerekük minél hamarabb "aludja át" az éjszakát és ezért egy idő után már majdnem mindent megtennének.

Elizabeth Pantley azoknak a szülőknek akar segíteni The No-Cry Sleep Solution (Altatás sírás nélkül) c. könyvével, akik nem tudják vagy nem akarják megvárni, míg a gyerekük szimplán "kinövi" az éjszakai ébredéseket (egyszerűen nem bírják az akár éveken át tartó éjjel-nappali műszakot), de azt sem tudják vagy akarják hagyni, hogy egyedül sírja magát álomba. Ez a most induló sorozat elsősorban a Pantley által összegyűjtött információból és gyakorlati ötletekből válogat.

Legalább is nem úgy, hogy ide-oda lebeg egy áttetsző emberalak lepedőben és megmagyarázhatatlan dolgokat csinál.

Abban hiszek, hogy az elme nem egyenlő a tudattal és vannak olyan rétegei, ahol nem szavakban "gondolkozunk", hanem képekben, szimbólumokban, történetekben, mítoszokban, még "lejjebb" pedig a tudat számára még értelmezhetetlenebb egységekben mozog az információ, egészen a kémiáig, az elektromosságig. Vagyis pontosabban a tudat az, ami képekben és történetekben tudja valamelyest értelmezni azokat a homályos mozgásokat, amik "odalenn" zajlanak. Vagy valahogy így.

Talán hallottatok már az alvásparalízisről. Én sokáig nem hallottam róla, amikor pedig már évek óta visszatérően megtapasztaltam. Kevesen beszélnek róla szívesen, mert elképzelhetetlenül félelmetes az is, amit átélsz és a lehetőség is, hogy azért éled át, mert megőrültél: Teljesen irracionális érzetek és események tűnnek százszázalékosan valóságosnak, amikor az ébrenlét és az álom határán lebegve, éber tudattal vergődsz egy mozdíthatatlan, alvó testben.

Milyen érzés a gyerekeknek együtt aludni a szüleikkel? Néhány kamasz és felnőtt így emlékszik vissza:

Ha egy kisgyerek nem sír az anyja után, annak örülünk: milyen jó, hogy nem érzi rosszul magát nélkülünk, ráadásul mi is szabadabbak lehetünk, ott lehet hagyni másra, alhat külön szobában stb. Sajnos azonban ebben az esetben is igaz, hogy ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.