A Nyugat-Ausztráliai Raine kutatás egy különösen kiterjedt, sok adatot és publikációt eredményező hosszú távú vizsgálategyüttes. 1989-ben indult 2900 várandós nő bevonásával, akikről - és gyermekeikről -  terhességük 18. hetétől a gyerek 17 éves koráig gyűjtöttek információt. Az adatgyűjtés egyik területe a korai fejlődés, azon belül is a szoptatás volt. Az eredményeikről szóló sorozat indító részében a szoptatás hosszának és a gyerekek tizenéveskori mentális egészségének összefüggéséről lesz szó.

A kutatás során 2366 gyerek mentális egészségét vizsgálták  2, 5, 8, 10, és 14 évesen és minden életkorban kevesebb viselkedési probléma fordult elő a hat hónapnál tovább szoptatott gyerekek csoportjában, sőt, minden egyes szoptatott hónappal tovább javult a viselkedési pontszám. A különbség szignifikáns maradt a szocioökönómiai, szociális és egyéb faktorok kiegyensúlyozása mellett is.

A szoptatás hossza természetesen nem áll önmagában, szorosan összefügg számos más faktorral is (erről külön kutatást is végeztek, hamarosan beszámolok róla). Nagyobb valószínűséggel szoptattak 6 hónapnál kevesebb ideig a fiatal, 12 évnél kevesebbet tanult, alacsony jövedelmű és a terhesség alatt dohányzó és sok stresszkeltő eseményt átélt anyák. A szülés utáni depresszió és a magzat nem megfelelő fejlődése szintén rövidebb szoptatáshoz vezetett. Ezek a faktorok önmagukban is későbbi mentális problémákat valószínűsítenek a gyerekeknél, a kutatásban azonban figyelembe vették a terhesség alatti stresszkeltő események, a dohányzás, a szülés utáni depresszió, és anya iskolázottságának hatását is és  a rövidebb szoptatás még ezek után is gyengébb mentális egészséggel járt együtt. A kutatás sok erőssége mellett elismerik azt is, hogy az adatok feldolgozásánál nem vették figyelembe, hogy a csecsemők temperamentuma is olyan tényező, amely nem csak a későbbi mentális egészséggel, hanem a szoptatás hosszával is összefüggésben van.

A hosszú szoptatás többféleképpen is segíti a gyerekek fejlődését. Tudjuk, hogy az anyatej a zsírsavak és más bioaktív összetevői révén a korai évek gyors agyfejlődését segíti, bizonyos hormonok (pl. leptin) révén pedig a stresszel való megküzdésben játszik szerepet, míg a tápszerezett csecsemőknek nem csak a fiziológiai mutatói rosszabbak, de ingerlékenyebbek is lehetnek. A szoptatás a testkontaktus jótékony hatásai miatt is segítség lehet a stressz kezelésében: a szoptatás során - a tápszeres táplálással összetve - az anya és a baba többször érinti meg egymást, a babát több tapintási inger éri és az anya többször néz rá a gyerekére. Az hosszú szoptatás anya-gyerek közötti szoros kötődés jele is lehet, amely szintén tartós előnyökkel jár.

A kutatást vezető Dr. Oddy elmondta, hogy az eredmények természetesen nem azt jelentik, hogy az a gyerek, akit nem szoptatnak, mindenképpen mentális problémákkal fog küzdeni, hanem a teljes népesség szintjén van szó a kockázatcsökkentésről. Ugyanakkor kívánatosnak tartja az anyák bátorítását a hosszú szoptatásra, amelynek előnyeit immár a későbbi mentális egészség szempontjából is bizonyítottnak látja.