érintő

Két héttel ezelőtt a tekintélyes British Medical Journalben megjelent egy cikk, amely megkérdőjelezi a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatásra vonatkozó WHO ajánlás megalapozottságát. A hírről a magyar elektronikus média is beszámolt. Épp úgy, ahogy a cikkre reagáló indiai orvosházaspár megjósolta: csúsztatva, sarkítva, lebutítva, károkat okozva. Pedig magát a cikket is kritikusan kellett volna fogadni.

Rémhíradók és rémhírportálok: ha vérzik, nézik

Van egy olyan tendencia a médiában, hogy a "szenzációt" ígérő tudományos (lehet, hogy ezt kellene inkább idézőjelbe tenni?) híradásokat nagy harangzúgással tolják az arcunkba, akkor is, ha a tartalma megalapozatlan, de a (szakértő) cáfolatokra már a kutya sem kíváncsi. Ha a hírről beszámolók utánajárnának a témának (elolvassák az eredeti cikket, esetleg annak néhány hivatkozásába is belekukkantanak), egyrészt nem lehetne naponta öt új hírről beszámolni, másrészt gyakran kiderülne, hogy a korábbi tudományos bizonyítékok megdöntésére nem alkalmas az új felvetés, legfeljebb a hír felröppentőjének 15 perces hírnevét öregbíti - ha bedőlünk neki és továbbadjuk.

Így van ez a csecsemőgondozással kapcsolatos híradásokban is: Zengtek a babaportálok a "felfedezéstől", hogy a sírni hagyós altatás valójában milyen remek dolog. Hogy - ellentétben a sírni hagyás káros következményeivel - ezt nem egy publikált, tudományos kutatásból, hanem egy szülői véleményeket összegyűjtő kérdőíves felmérést követő spekulációból tudjuk, nem volt érdekes. A lényeg, hogy érzelmeket mozgasson meg és vegyék-vigyék. Ugyanígy járt az együttalvás, amit úgy kiáltottak ki veszélyesnek, hogy ezen azok a kutatók csodálkoztak legjobban, akiknek az eredményeire hivatkoztak, mert ők ennek pontosan az ellenkezőjét állították. A magyar neten csak az első, félreértésen (legyünk jóindulatúak) alapuló rémhíradás jelent meg, a korrekció nem (még kérésre sem).

Kizárólagos szoptatás hat hónapig

A hozzátáplálással kapcsolatban is megvannak a kisebb-nagyobb szenzációk a mérgező anyatejtől a Nestlé önzetlen segítségéig, amelyet az ellentmondó információktól összezavarodott szegény anyáknak nyújtanak ők, fény az éjszakában. Most a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatásra (6HKSZ) került sor. Négy brit orvos, akik közül három (a fő szerzőt is beleértve) korábban tápszer- és bébiételgyártó cégeknek dolgozott, írt egy cikket arról, hogy szerintük az olyan fejlett országokban, mint az Egyesült Királyság, nem indokolt hat hónapos korig várni a szilárd ételek bevezetésével. A cikkben a jogos felvetéstől a légbőlkapott baromságig feltevésig sok minden helyet kapott (ezekre mindjárt rátérek), de hogy a magyar neten mi lett belőle, az kész kabaré (lenne, ha nem lenne egyben ártalmas is). A fő szerző, Fewtrell nevére és az "anyatej" szavakra rákeresve számos egészségügyi, baba-mama és hírportál beszámolója érhető el a cikkről. És nem találtam közöttük egyetlen egyet sem, amelyben ne lenne valami félrefordítás, csúsztatás vagy hazugság.

Szegény jó öreg MTI, a félrefordítás blog törzsvendége már az első bekezdésben elbukik, amikor azt kellene kitalálni, mit csinál az európai országok 65%-a a WHO ajánlásával. De ennél fontosabb tévinformációk is vannak: a szerzők nem a kutatásukat publikálták (hvg, nőinetcafé, elitmed, betegszoba.hu - ahogy a WHO ajánlás sem egy kutatáson alapszik), csak ismert kutatások eredményeit csoportosították és értelmezték másképp, nem találtak "bizonyítékot" (origo), hogy a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás hátrányosabb lenne, mint a korábbi kezdés,  nem "kiderült" (weborvos), hogy ez növeli az allergiák kialakulásának esélyét és más problémák előfordulását, sőt összességében nem is azt mondják, hogy kell korábban bevezetni a szilárd táplálékot, hanem hogy talán nem olyan veszélyes, mint eddig hittük és meg kell vizsgálni a pro és kontra érveket stb. Az, hogy a doktornő "nem egy olyan esettel találkozik" kezdetű véleményét kövérrel kiemelve hangsúlyozzák (gyermekévek, gondolkodjegeszsegesen), szép példája annak, hogyan csináljunk a kis hülyeségből nagyot. Ezt a fajta érvelést hívják "anekdotikusnak" és tudományos bizonyító ereje nagyon kereken nulla. Rendesebb helyeken az ilyet meg sem említik, max. a büfében.

Mit mond hát az eredeti cikk?

A szoptatással és a hozzátáplálással kapcsolatban kutatások százai, sőt ezrei folytak és folynak. Fewtrellék cikke két olyan elemzést említ, amely széleskörűen tekinti át ezeket a kutatásokat: az egyik, amely alapján a WHO 2001-ben megfogalmazta a 6 hónapig kizárólagosan anyatejjel történő táplálásra vonatkozó ajánlását, a másik pedig egy ezzel egyidőben készült elemzés, amely valóban nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy az addigi 4-6 hónapról indokolt lenne 6 hónapra emelni a hozzátáplálás kezdetének ajánlott időpontját - de az ellenkezőjére sem, csak ezt Fewtrellék már nem említik meg.

Miközben a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás eddig feltárt előnyeinél nem mulasztják el többször is megemlíteni, hogy ezek csak megfigyeléses vizsgálatok eredményei, az ok-okozati összefüggéseket nem bizonyítják, a hátrányokat találó vizsgálatoknál ezt már nem hangsúlyozzák. És azt sem, hogy egy vizsgálat nem vizsgálat. Végül is nem mondhatják, hogy "figyelem, sikerült levadásznunk egy olyan kóbor kutatást, amiben a 6HKSZ és a vérszegénység között találtak valami összefüggést". Inkább halkan azt mondják, hogy a 6HKSZ bizonyos esetekben vashiányhoz vezethet és hangosan hozzáteszik, hogy a vashiány milyen veszélyes következményekkel járhat. Szó nem esik arról, hogy ezek a veszélyes következmények előállnak-e olyan mértékű vashiánynál, amit a hivatkozott kutatásban találtak. Valamint arról sem, hogy ugyanez a kutatás kiemeli, hogy a vas nem pótolható hatékonyan a hagyományos hozzátáplálással.

Hasonló maszatolásból van még: a hat hónapig kizárólagosan szoptatott csecsemők csoportja egy kis létszámú, nem feltétlenül reprezentatív csoport - mondják Fewtrellék - így a velük kapcsolatos eredmények nem megbízhatóak - ha azok a 6HKSZ-t támasztják alá. Ellenkező esetben azért megteszik.

Súlyos vád a lisztérzékenységre hajlamosítás, amit egy svéd kutatásra alapoznak. Ebben azonban egy lisztérzékenységgel és diabetesszel kapcsolatban veszélyeztetett csoportot vizsgáltak, nem átlagos, "egészséges" gyerekeket. Nyilvánvaló, hogy ennek az eredményéből nem lehet általánosítani a teljes populációra. Más allergiákkal kapcsolatban semmiféle bizonyíték nincs. Érvként felhozzák, hogy a fejlődő országokban nő az ételallergiások száma, ott pedig a 6HKSZ az ajánlás. Hacsak nem hiszünk abban, hogy az ajánlás okozza az allergiát, ennek az érvnek a bizonyító értéke ismét csak nulla.

A felvetést, hogy a 6HKSZ akadálya lehet a későbbi zöldségfogyasztásnak, talán kommentálni sem kéne. De mivel a magyar híradásokban rendre megjelenik, elmondom: erre meg aztán végképp meg sem próbáltak találni semmilyen bizonyítékot, ez csak Fewtrell kósza ötlete. Talán elfelejtette, hogy az anyatejben megjelenik az anya által fogyasztott ételek íze. Persze, jogos panasz, hogy az angolok nem (sem) fogyasztanak elég zöldséget, de elég valószínűtlen, hogy ez annak az 1%-nak köszönhető, akik 6 hónapig csak szoptak. Ismétlem: nincs semmilyen kutatási eredmény arra nézve, hogy mennyi zöldséget fogyasztanak a 6 hónapig csak szoptatottak.

Akkor most mi van?

Nem arról van szó, hogy ha a WHO egyszer megmondott valamit, akkor az meg van mondva és a többiek onnantól hallgassanak. Nagyon is jogos és a tudományos életben teljesen magától értetődő, hogy a szigorodó módszertani követelmények és a rendelkezésre álló új eszközök segítségével minden korábbi vélekedésünket felül kell vizsgálni. Azt is, hogy meddig egészséges csak szopnia a csecsemőknek és hogy vannak-e olyan csoportok, akiknél ez más, mint a többségnél.

Addig is, míg az eddigi bizonyítékok cáfolatát megtalálják, jobb, ha a babánkra figyelünk, ugyanis ő egyértelműen elárulja, hogy készen áll-e a szilárd táplálékokra: legalább támasztva ül, meg tudja fogni az ételt, be tudja tenni a szájába és nem nyeli félre. Ez pedig általában hat hónapos kor körül következik be. Jelenlegi ismereteink szerint még mindig ez az a kor, ameddig a baba és az anya egészsége érdekében egyaránt érdemes kizárólagosan szoptatni.

További információ a cikk felvetéseiről, a miértekről és hogyanokról, és külön a hozzátáplálás és a lisztérzékenység kapcsolatáról.

Kép innen és innen

A belinkelt weboldalak és portálok általános szakmai színvonaláról, a szoptatással kapcsolatos egyéb publikációiról a fent megfogalmazott vélemény nem foglal állást, kizárólag a belinkelt cikkeik konkrétan idézett megfogalmazásai alapján kialakult benyomást tükrözi.