érintő

Ide kattintva letölthető (1.2 MB pdf) egy 84 darabos számolókártya készlet. Az A4-es lapokra nyomtatható, 9x9 cm-es kártyákon szerepelnek

számjegyek 0-tól 10-ig
digitális számjegyek 0-tól 10-ig
dobókocka/dominó pöttyök 1-től 10-ig
Numicon formák 1-től 10-ig
ujjakon mutatott számok 1-től 10-ig
szabályos sorokba rendezett alakok (babák) 1-től 10-ig + egy üres "nulla" lap
szabálytalanul elhelyezkedő alakok (autók) 1-től 10-ig
számjegyekkel ellátott alakok (lepkék) 0-tól 10-ig

A kártyákat kisebb gyerekek számára érdemes laminálni vagy átlátszó öntapadós tapétával bevonni. Számlálásnál a szabályos alakzatokat használjuk először, a szabálytalanul elszórt figurákat nehezebb megszámolni. Kezdetben csak 3-5 számmal játszunk, nagyobb számokkal csak akkor, ha az ötig számlálás már jól megy. (A matematatika - és a számlálás - tanulásának első lépéseiről korábban itt volt szó az érintőn.) A kártyákat párosíthatjuk is egymással, sorba is rendezhetjük, a két rendezési elvet egyszerre is alkalmazhatjuk:

Az olvasástanulásnál használt postaládás játékokat is játszhatjuk vele, pl. a számjegyek tanulásánál a számok a "címzettek", akiknek kézbesítjük a hozzájuk tartozó képeket.

Később a kártyákkal csoportosítós kártyajátékokat (pl. kvartett) is játszhatunk.

Ne használjunk egyszerre túl sok kártyát és mindig tartsuk szem előtt a hibázás nélküli tanulás alapelveit.

Amikor felébredünk, legtöbben először elhelyezzük magunkat az időben, és átgonduljuk, mi vár ránk: dolgos hétköznap vagy hétvégi kirándulás? Az órára is ránézünk: alhatunk még egy kicsit vagy ki kell pattanni az ágyból? Nagyjából tudjuk, mennyi időre van szükség ahhoz, hogy útra készen álljunk, mi fér bele egy délelőttbe, egy napba. Tudjuk, hogy délben ebéd jön, este vacsora. Tudjuk, hogy ha ma hétfő van és csütörtökön találkozunk a barátainkkal, akkor az milyen közel, ill. messze van időben. Tudjuk, hogy milyen hónap van, lesz-e születésnapunk hamarosan, tudjuk, hogy nyár van és holnap nem fog esni a hó.

Így élünk "normálisan", így osztjuk be az időnket, tulajdonképpen így irányítjuk az életünket. Aki az idejét menedzselni tudja, az a saját élete fölött uralkodik. Nem kell, hogy más mondja meg, most mi jön és mit kell tennünk. A vészhelyzetektől eltekintve nagyjából előre tudjuk, mire számíthatunk. Aki nem tudja, mire számíthat, annak folyamatos vészhelyzet az élete: Váratlan események követik egymást kiszámíthatatlan sorrendben - és mindig valaki más mondja meg, hogy mikor mi a teendő.

Az eddigi két részben (itt és itt) lényegében azzal foglalkoztunk, hogy milyen tényezők segítik a matematika tanulás sikerét Down-szindrómás gyerekeknél. Többször hangsúlyoztuk, milyen fontosak a korai matematikai tapasztalatok a családban és a társak közösségében. Most arról lesz szó, hogy (Gillian Bird leírása alapján) konkrétan milyen nyelvi, tárgyi környezettel és játékokkal segíthetünk az értelmi lemaradással élő gyermekeknek, hogy a számok, mennyiségek világában magabiztosabban mozogjanak és könyebbé váljon számukra a logikus gondolkodás.

A Numicon eszközcsaládot azért tervezték, hogy a gyerekek számára a matematika tanulását élvezetessé és sikeressé tegyék. Két fontos kiindulópontjuk volt: az egyik, hogy a számok nem valóságosak, a másik pedig, hogy az agy mintázatokat keres. A mennyiségeket mintázatokba rendezve nem csak a számok válnak valóságossá - láthatóvá, tapinthatóvá -, hanem a közöttük levő viszonyok is (pl. két hármas elem összeillesztésével ugyanolyan alakot kapunk, mint egy ötös és egy egyes összerakásával: egy hatos elem formáját).

A Down-szindrómás gyerekek matematika tanulásával foglalkozó sorozat első részében a tanulás szükségességéről és a sikerhez vezető feltételek egy részéről esett szó. Most arról beszélünk, hogy a tanításhoz választott stratégiának azt is figyelmbe kell vennie, hogy tanulási jellemzőik miben hasonlítanak és jellemzően miben különböznek normál fejlődésű társaikétól.

Matematikai tudásra szükségünk van a hétköznapi élethez - persze a matematika nem a kockás füzettel kezdődik és nem is ott ér véget. A Down-szindrómások matematikatanulását G. Bird és S. Buckley "Number skills for individuals with Down syndrome" című munkája alapján tekintem át; ők matematika alatt a számlálást, műveletek végzését, a formák, méretek, mennyiségek (hossz, magasság, súly, térfogat) valamint a pénz és az időegységek ismeretét és használatát értik. Míg a magasabb szintű geometriai és algebrai ismeretek nélkül képesek vagyunk önálló életet élni, az alapszintű matematikai tudás nélkül mások segítségére vagyunk utalva. Ebben a sorozatban arról lesz szó, hogyan tanulják és hogyan tanulhatják a matematikát a Down-szindrómások. A korábbi, olvasásról szóló sorozathoz hasonlóan végül gyakorlati ötleteket is kapunk majd a tanításhoz.