A segített szobatisztaságot sok téves elképzelés övezi, hiszen teljesen más szemléletet képvisel, mint amiben felnőttünk, amit ismerünk. A tévhiteket bemutató sorozatban most a csecsemő igényeiről, a módszer természetességéről és feltételezett káros hatásairól lesz szó.

 

"Azt hittem, "csak" a szopira, anyára, apára, alvásra, és tiszta pelusban tiszta popsira van szüksége (stb - ami kimaradt). De hogy igénye legyen a kulturált ürítésre... Hát ezt most is kétlem."

Igénye van-e a gyereknek a kulturált étkezésre? Igénye van az étkezésre és mi azt szeretnénk, ha azt tanulná meg, hogy ez kulturáltan történik. Hogy mi a kulturáltabb, a széklettől, vizelettől egy elkülönített helyen megszabadulni vagy a lábunk között tartani, míg valaki onnan el nem veszi, arról nyilván eltérőek a vélemények.

Meggyőződésem, hogy sok baba szívesebben ürít szabad altesttel, mint becsomagolva és felöltözve (lásd fent a magunkra ürítés ösztönös kerülését) - míg meg nem tanulja, hogy ebben a kultúrában nem így szokás. Arról a babáról, akinek erre nem adnak lehetőséget, nem lehet megtudni, hogy így szeretné. Annak a pelenka lesz az igénye.


"Egy csecsemőnek annyi mindent meg kell tanulnia, ezzel ráér, mert nem természetes,hogy jelzi a pisit-kakit."

A csecsemőnek nem azért kell tanulnia, mert mi úgy döntünk, hanem mert a túléléshez szükséges, így van összerakva, mindenképpen tanul. Ha pl. pelenkázod, akkor azt, hogy az ürítéssel kapcsolatos testi érzetek nem fontosak; hogy ha érzi, hogy feszül a hólyagja vagy nyomja az összegyűlt széklet, akkor az senkit sem érdekel és a pisit-kakát egyszerűen a gatyába kell engedni, ahonnan az eltűnik, nem az ő dolga, hogyan.

A pisit-kakit ugyanolyan "természetesen" jelzi, mint azt, hogy éhes, fázik, melege van, emberi közelségre vágyik stb. - vagyis mint minden más szükségletet. Ahogy nem tanulja külön, hogy sírni kell ha éhes, ugyanúgy nem tanulja külön, hogy nyögni kell és vörös fejjel grimaszolni, ha jön a kaka. Azt már tanulja, hogy milyen hangosan vagy mennyit kell sírni, hogy enni kapjon és azt is tanulja, hogy fontos érzet-e, hogy jön a kaka, reagálnak-e rá valahogy, vagy magának kell megoldania, ahogy tudja.


"Mindig vannak új és új módszerek, de ezek az újítások azért túlnyomó részt butaságok,csak frusztrálják a kismamákat."

A természetes csecsemőhigiénia nem tartozik az új módszerek közé. Évszázadok, sőt évezredek óta gyakorolják a világ minden táján. Lehet, hogy a hír frusztráló, hogy másképp is lehet bánni a babákkal és vannak, akiknek úgy jobb - de erről nem a hír tehet. Maga a pelenkátlankodás, vagy gyakran emlegetett nevén az EC (elimination communication, az ürítéssel kapcsolatos kommunikáció) nem frusztráló az anyák, gondozók számára, hiszen nincs benne teljesítménykényszer - ez kommunikáció, lehetőség a kifinomultabb kommunikációra, nem pedig extra feladat. Vannak nehéz napok, összességében mégis nagyon pozitív, felszabadító élmény.


"Az idő előtti bilire szoktatás (ti. mielőtt a húgyhólyag anatómiailag és a szervezet neurológiailag megérett volna a vizelet megtartására) KÁROS a gyerek pszichés fejlődésére, vizelési-székelési, stb. problémákat okozhat."

Visszatérő felvetés a szobatisztaság korai erőltetésének káros volta. Messzemenőkig egyetértek. A "korai" és az "erőltetés" azonban nem elválaszthatatlanok. Ez a pelenkátlankodás maximálisan gyengéd, a babára figyelő módszer, ez az egyik alappillére, fő indítéka és módszere. Nincs benne semmiféle erőltetés. A baba jelzi, ha nem akar pisilni és akkor nem pisiltetjük. Nem ül hosszan a bilin (vagy nem tartják "pozícióban"), épp csak amíg elvégzi a dolgát.

Ezen kívül a visszatartás és az elengedés nem ugyanaz, utóbbi könnyen kondicionálható. (A hólyag egyébként már újszülöttnél is tartja a vizeletet, különben folyamatosan csorogna.) A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a gyerekek gond nélkül megtanulják tartani is egy kis ideig (ez épp elég, hogy eljusson a vécére) korábban is, mint a könyvek szerint "kell" - ha ezt tanulják és nem azt, hogy nem érdemes sem tartani, sem figyelni, hogy jön-e, sem "szólni", ha igen.

Ha a módszer tényleg ilyen károkat okozna, Kínában, Indiában, Pakisztánban, Dél-Amerikában, Afrikában vagy a hagyományőrző északi néptörzseknél csupa neurotikus és szorulásos ember élne. Valójában épp az ellenkezője történik, a pelenkátlankodással csökken az ilyen természetű problémák száma.

 

folyt. köv.