A köztudatba lassan kezd beszivárogni, hogy a testi fenyítésnek komoly káros következményei lehetnek, azt azonban kevesen tudják, hogy ha verés helyett szóban teremtik le a gyereket, az egy fikarcnyival sem jobb.

Minden gyerekkel előfordul, hogy olyat tesz, amit a szülei helytelenítenek. Néha még az is megesik, hogy ilyenkor a gyerek fenekére ütnek. Sajnos túl sok olyan család van, ahol ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő: egy amerikai felmérésben a szülők 61%-a vallotta be, hogy rendszeresen testi fenyítést alkalmaz. A verekedéssel azonban a szülők - bár rövidtávon eredményesnek érezhetik magukat - valójában az ellenkező célt érik el: azok a gyerekek, akik rendszeresen kikapnak, nagyobb eséllyel lesznek maguk is verekedősek, gyerekként az iskolában nagyobb valószínűséggel csalnak vagy szegik meg másképp a szabályokat, felnőve pedig többen ütik meg partnerüket. A testi fenyítés az önfegyelem kialakulását sem segíti: a veréssel féken tartott gyerek egyszerűen a szülő távollétében teszi meg a tiltott dolgot.

A köztudatba lassan kezd beszivárogni, hogy a testi fenyítésnek komoly káros következményei lehetnek, azt azonban kevesen tudják, hogy ha verés helyett szóban teremtik le a gyereket, az egy fikarcnyival sem jobb.

"Micsoda ostobaságot csináltál!? Elment az eszed? Ennyire hülye vagy?" - Egy kisfiú, akinek a szülei gyakran így fejezték ki rosszallásukat a viselkedésével kapcsolatban, azt mondta, hogy őt nem kézzel verik meg, hanem szavakkal. Egy 2009-ben publikált kutatás eredményei azt sugallják, hogy a "szavakkal verésnek" valóban ahhoz hasonló pszichiátriai következményei lehetnek, mint a családon belüli erőszak látványának vagy egy idegentől elszenvedett szexuális erőszaknak.


Teicher kutatása szerint a szülői szóbeli bántalmazás - a mágneses rezonancia vizsgálat egy fajtájával, a DTI technikával - látható sérüléseket okoz az agyi összeköttetésekben, és depresszióhoz, szorongáshoz és nyelvfeldolgozási problémákhoz vezethet. A kutató szerint az agy valószínűleg elnyomja azoknak az érzékelő rendszereknek a fejlődését, amelyek a nem kívánatos ingereket feldolgoznák. Hangsúlyozta, hogy természetesen további kutatások is szükségesek, az eredmények leginkább arra jók, hogy a szülők figyelmét felhívják a tényre: a szavaikkal is tudnak bántalmazni.

Robert Brooks klinikai pszichológus, aki egy, az önfegyelemre nevelésről szóló könyv társszerzője - és sokan mások - szerint a gyerekeket testi fenyítés vagy szóbeli bántalmazás helyett inkább az elfogadhatatlan viselkedésük természetes és logikus negatív következményeivel kell szembesíteni. Ez sokkal inkább segíti a felelős magatartás kialakulását, mint a haraggal rájuk zúdított büntetések. A fegyelmezés nem megtörés, hanem a tanítás egyik alesete. A fegyelmezés célja, hogy a gyerekek biztonságban legyenek és ne csak a szabályok és határok fontosságát, hanem azoknak az okait is értsék és tiszteljék. És ne felejtsük el szóvá tenni azt sem, ha a viselkedésükkel elégedettek vagyunk.

 

kép innen